27
1Dávidé.
Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?
(Mik 7,8;Zsolt 118,6)
2Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim - ők botlanak meg és hullanak el.
(Zsolt 18,38.39)
3Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis ő benne bízom én.
(Zsolt 3,6.7)
4Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában.
(Zsolt 23,6;42,2.3)
5Bizony elrejt engem az ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.
(Zsolt 31,21)
6Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak.
(Zsolt 116,13.14)
7Halld meg, Uram, hangomat - hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem!
(Jób 22,27;Zsolt 18,1.2)
8Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram!
9Ne rejtsd el orczádat előlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene!
(Zsolt 104,28)
10Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.
(Ésa 49,15.16)
11Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt.
(Zsolt 25,4.5.9)
12Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erőszakot lihegnek.
(Zsolt 31,9;1Sám 24,10; Zsolt 109,2)
13Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén!
(5Móz 29,19-20)
14Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat.
(Ésa 25,9; Zsolt 31,25)